cimer Vécsey Károly Általános Iskola és AMI – Solt

A diákok foglalkoztatásának adózási szabályai

Adminisztrátor

Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?

Fő szabály szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte.[1] Az Mt. azonban – az iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali rendszerű képzésben (általános iskolában, szakiskolában, középiskolában) folytatja tanulmányait. Amennyiben a tanuló 18 év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával dolgozhat. Gyámhatósági engedéllyel a törvényben meghatározott kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenységre a 16. életévét be nem töltött diák is alkalmazható.

A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő a NAV-nál?

A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Az adóazonosító jel és az adókártya igényléséhez a 16T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni a NAV-hoz[2]. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) a ”Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.

Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?

A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható:

munkaviszonyban;

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); vagy

egyszerűsített foglalkoztatás keretében,

háztartási alkalmazottként (pl. bébiszitter).

Kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezet tagjaként nappali rendszerben tanuló diák, hallgató munkavégzése.

Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

A tanulók, hallgatók legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát. Ebben az esetben járulékfizetési kötelezettség nincs. 

Ugyanakkor az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amely után a tanulónak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. Az adót az iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak. A diáknak pedig az így megszerzett jövedelmét fel kell tüntetnie ’53-as személyijövedelemadó-bevallásában, amit a következő év május 20. napjáig kell benyújtania a NAV-hoz.

Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó-, illetve járulékkötelezettségek terhelik?

A foglalkoztatás másik lehetséges, de nem tipikus esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszonyban végez munkát. Adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó előlegét. Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 15 százalék. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ahogy az adóelőleget, a járulékokat is a munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből és gondosodik annak befizetésről, bevallásáról is.

Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál ismertetettektől?

Idetartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. Megbízás eseténlehetőség van költségelszámolásra, ezért vagy a bevétel 90 százaléka lesz a jövedelem, vagy a bevétellel szemben tételesen számolható el költség a jövedelem kiszámítása során. Az adó mértéke ebben az esetben is 15 százalék. Ebben a jogviszonyban a diákok nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege 111 000 forint, melynek 30 százaléka 33 300 forint.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet[3]. A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és gondosodik annak bevallásról és befizetéséről. A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.

Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A tanulótól ilyen esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.

A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedeleméről személyijövedelemadó-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-áig.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A diák egyszerűsített foglalkoztatás keretében is foglalkoztatható.

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

- mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy

- alkalmi munkára.

Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között

a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti. Az egyszerűsített foglalkoztatás bére munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig elkészítenie az ’53-as személyijövedelemadó-bevallását, ha bevétele több a munkanapok száma és a minimálbér vagy garantált bérminimum napi összegének szorzatánál (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). A mentesített keretösszeget meghaladó részt kell a bevallásban szerepeltetni. A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevételből (maximum napi nettó 12 000 forint) nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.

A kifizetések igazolása

A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. Minderről adóévi összesített igazolást is kell kapnia a diáknak az adóévet követő év január 31-éig.

Háztartási munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás)

A tanulók a szünet ideje alatt gyakran vállalnak például korrepetálást, gyermekfelügyeletet is. Ezek a tevékenységek háztartási munkának minősülnek, ha kizárólag a „megbízó” személy és háztartásában vele élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételeket biztosítják. Háztartási munkának számít a lakás takarítása, a főzés, a mosás, a vasalás, az otthoni gondozás és ápolás, a házvezetés és a kertgondozás is. A diák ebben az esetben nem lesz biztosított, jövedelme után nem kell adót és járulékot fizetnie. Viszont a bejelentés és a regisztrációs díj a „megbízó” munkáltató dolga. Ha a háztartási alkalmazottként foglalkoztatott diák kéri, akkor a munkáltató köteles részére a kifizetett munkabérről igazolást adni, mivel a későbbiekben igazolni tudja, hogy honnan származik a keresete.

További információk

A diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól részletesebb tudnivalók a NAV honlapján találhatók a 72. számú információs füzetben.

Ügyfélkapu: interneten intézhető adóügyek

Az Ügyfélkapu[4] olyan belépési pont, amelyen keresztül mindenki biztonságosan léphet kapcsolatba a közigazgatási szervekkel és közintézményekkel, így a NAV-val is. Használatához nem kell más, mint egy számítógép internet-kapcsolattal és Ügyfélkapu-regisztráció. A regisztráció többek között a NAV ügyfélszolgálatain percek alatt intézhető. A személyes ügyfélkapu a személyijövedelemadó-bevallás elektronikus benyújtását is lehetővé teszi. 2017-től a NAV által készített bevallások tervezete is az adózók ügyfélkapus tárhelyére érkezik.


Budapest, 2016. június 8.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal


[1] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján

[2] Az adóazonosító jel elektronikusan, ügyfélkapun át is igényelhető.

[4] Az Ügyfélkapu használatához az e-tananyag ad segítséget: http://etananyag.magyarorszag.hu

A Solti Vécseys Diákokért Alapítvány éves beszámolója
Nyelvi témahét 2016. április 25 - 29.